FRUSKA GORA LEGSZEBB KOLOSTORAI

PACSÉRI FÜRDŐZÉSSEL

Időpont: 2025. Július 04-06

Utazás: autóbusszal

Találkozás: 4.45 órától a Népliget Hell Miksa sétánytól (Elnök utcával szemben, Planetárium mellett)

Indulás: 5.00 órakor

Elhelyezés: 4*-os szállodában, 2 ágyas szobákban

Ellátás: reggeli

Program

A Vajdaság legdélibb területén húzódik Fruska Gora, magyarul a Tarcal hegység hegyvonulata. Nemcsak természeti szépségei, hanem műemléki látnivalói miatt is keresett hely. Számos szép kolostor található a hegyvidék területén, melyek közül a legjelentősebbeket keressük fel. A XVI. és a XVIII. század között összesen 35 kolostor épült a lankák között, 16 maradt fenn, melyek legtöbbje máig is működik. A falaik között szerzetesek vagy apácák élnek és szerencsére a kíváncsi látogatók előtt is nyitva állnak.

1. nap: Utunk első állomása Beocin-ba (Belcsénybe) vezet. A belcsényi kolostor Krisztus Mennybemenetelének tiszteletére lett felszentelve. Ezt a kolostort minden bizonnyal a XVII. században a szerbiai Racából elmenekült szerzetesek alapítottak. Sokáig csak egy kis templom állott itt, míg 1740-re elkészült a kolostor jelenlegi barokk stílusú épülete. A kolostort ékesíti a Ljuti-patak és a park, melyet franciák telepítettek 150 évvel ezelőtt, a versailles-i kastély mintájára, szökőkúttal és medencével a közepén.

Innen Vrdnik-be vezet utunk. Az egyetlen településen belül található kolostor a Tarcal-hegy (Fruška Gora) gerincén, amelyet feltehetően a XVI. században emeltek. A kolostort Krisztus mennybemenetelének tiszteletére építtették és szentelték az itt menedékre lelő szerzetesrend tagjai, a Ravanica elnevezés is tőlük származik. A késő-középkori kereszthajós kőtemplom fa harangtoronnyal rendelkezett. Ez az egyik legszebb a 16 kolostor közül, napjainkban szerzetesek és szerzetesnők otthona.

Ezután Jazak XVI. századi kolostorát keressük fel. A régi Jazakot a hagyomány szerint Jovan Branković despota építtette a 15. század végén. A szerbek nagy vándorlása idején „gyenge kezű” Uroš ereklyéit ide hozták át Nerodiljéből, ami hozzájárult egy új és nagyobb kolostor építéséhez a 18. században. A kolostor a Szentháromságnak lett szentelve. A barokk és a homlokzaton megjelenő enyhe iszlám hatás teszi egyedivé az épületet. Az építészeti megoldások mellett gazdag ikonosztázok is ékesítik a kolostort. Itt található Római Szent Anasztázia ereklyéinek egy része is.

A nap zárásaként az Új-Hopovó kolostort látogatjuk meg. Kulturális és vallási eseményekben gazdag történelme és az építészeti megoldásai miatt Fruska Gora legjelesebb kolostora. Belső festései különösen szép látványt nyújtanak. Több évszázadon át oktatási központ is volt. Innen már a szállásunkra igyekszünk és elfoglaljuk szobáinkat.

2. nap: Ma újabb kolostorokkal ismerkedünk meg. Elsőként Nagy Remetát keressük fel, amely a Fruska Gorai építkezés egyik remeke. A hagyomány szerint Dragutin király alapította a 13. század végén. Ez egy férfikolostor, melyet Szent Demeternek szenteltek. Mind a négy oldaláról a rendház veszi körül, míg középen magasodik Szerémség legmagasabb, 38,6 méteres haranglába. A kolostor birtokának területére lépve, mindenkit lenyűgöz Stefan kolostorfőnök gyönyörű kertje.

Kirándulásunk következő célpontja Grgeteg, amely 14. századi alapokra épült. Ez a hely a tehetősebb családok zarándokhelyévé nőte ki magát. A Grgeteg kolostor egy női kolostor. A régi kőtemplomot a 18. században egy barokk építményre cserélték. Az ikonosztáz mellett, melyet Uroš Predić festett 1902-ben, a templomban látható a Trojeručica (három kéz) ikon, így a kolostort számos zarándok keresi fel. Valaha ez a kolostor igen tehetős volt, négy malommal, kilenc vízimalommal és 200 hold szántófölddel, szőlővel és réttel.

Krusedolban találjuk a Fruska-Gora legrégibb kolostorát. A park és gesztenyefák övezte kegyhely udvarát egy kis gémeskút is díszíti. A kolostor a Brakovićok, az utolsó szerémségi despoták alapítványa volt. A templomot Gyümölcsoltó Boldogasszonynak szentelték. Ma a kolostor mauzóleumként is funkciónál, szent Brankovićok erekélyi mellett itt nyugszanak III. Arsenije Čarnojević pátriárka, Ljubica Obrenović fejedelemasszony és Milan Obrenović király földi maradványai is.

Végül Karlóca városát fedezzük fel. A Délvidék egyik leghangulatosabb kisvárosa, a szerbek vallási-kulturális központjának számít. Az egykori patriarcha város, a törökkel kötött békéről (Karlócai béke) is nevezetes. Városnézésünk során megtekintjük a Béke templomát és aki szeretne letekinthet a Vidikovac kilátójából, (a kilátóhoz 200 lépcső vezet!) ahonnan egész Karlóca a lábunk alatt hever. A hely az első világháború végéig a szerbek legfőbb egyházi fejének központja volt. Ma is kiemelkedő látványossága a nagy parkkal övezett patriarchapalota. Falai között nyílt meg egykor a szerb Ortodox papnevelde. A főtéren áll az 1762-ben épült Kéttornyú szerb ortodox székesegyház. Belső terének ékességei a színes, barokk stílusú falfestmények és a gyönyörű XVIII. századi, faragott ikonosztáz. A kéttornyú katedrális előtt álló, vörös márványból készült Oroszlános-kút egy olasz művész alkotása. A legenda szerint, aki a kútból iszik, az egy nap vissza fog térni Karlócára. A főtér északi részét a Teológiai Főiskola 1891-ben épült grandiózus épülete zárja le. Vele szemben, a tér felső, vagyis déli oldalán a gimnázium impozáns épületét látjuk. A mai, 1891-ben emelt épület tervezője, Pártos Gyula sikeresen ötvözte a hagyományos szerb stílust az akkor divatos szecesszióval. Karlócát sokan Szerbia borászati központjának is szokták hívni, teljes joggal hiszen a környező Fruska Gora-Tarcal-hegység ad otthont a borszőlőknek. Több borászatának pedig a városban van a pincéje. Külön érdekesség egy helyi desszertbor a Bermet, ami számos gyógynövényt is tartalmaz. A bor, ha minden igaz rajta volt a Titanic itallapján. A legrégebbi pincészet a Živanovic pincészet, ami a Brit uralkodó Károly király látogatása után lett rendkívül népszerű. A borok mellett mézzel is foglalkoznak. Ebben a borászatban a családi múzeumot is meg lehet tekinteni. Itt nekünk is lehetőségünk lesz bor és méz kóstolásra. 7 féle nedűt és 3 féle mézet ízlelhetünk meg. Innen visszaindulunk szállásunkra. Az utunk során a kolostorokba, monostorokban való belépés csak szigorú öltözködési szabályok mellett lehetséges. Hölgyeknek hosszú szoknya, vállat, fejet eltakaró kendőben lehetséges. Uraknak hosszú nadrág, vállat eltakaró ing.

3. nap: Első állomásunk a Doroszlói szent-kút, ami egy ma is működő kegyhely. Doroszló falutól délre eső Szentkút azonos azzal a hellyel, amelyet a középkorban Bajkút néven emlegettek. A csodatévő forrás fölé több fakápolnát építettek az évszázadok folyamán. A csodás gyógyulásokat tulajdonítanak a kút vízének. A Doroszlói Szent-kútat évente 15–20 ezer zarándok keresi fel. Utunkat folytatva elérkezünk utolsó állomásunkig, a különleges vízű Pacséri fürdőbe. A Pacséri Gyógyfürdő sós termálvize egyedülálló a régióban. A tófürdő egyediségéhez hozzátartozik a lilás, rózsaszínes vízszíne is, ami a magas jód-, bróm- és lítiumtartalomnak köszönhető. A gyógyvíz összetétele hasonlít az erdélyi sós tavakéhoz. Elsősorban ízületi, csont-, bőr- vagy légúti megbetegedésekkel küzdőknek ajánlják. A 72 °C-os víz 28-32 °C-re hűl le a tómederbe érve. Magas ásványianyag tartalma jó hatással van az egészségre a szép környezet pedig jó közérzetet biztosít. Belépők: kb. 3000 RSD. Fontos: Az árak bizonyos esetekben nem csak a belépőjegyeket, hanem a járulékos költségeket is tartalmazzák például adminisztrációs díj, helyi idegenvezető, szervezési költség, csoport bejelentés, transzfer stb. Várható hazaérkezés, függvénye a határátlépés hossza: 22:00-23:00 között.